Fülöpszállás
Fülöpszállás község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában. A település népessége az évszázadok során többször is jelentősen lecsökkent és megváltozott. Lakói voltak az ősi kun betelepülők és jelentős szerepet játszottak az újjáépítésekben és a közösségformálásban a kálvinista hitre áttért ősök.
Fülöpszállás a Kiskunságban található, a vármegye északnyugati részén, Kecskeméttől 35 kilométerre nyugatra, nagyjából félúton a megyeszékhely és Dunaföldvár között.
A szomszédos települések: észak felől Szabadszállás, kelet felől Izsák, dél felől Soltszentimre, délnyugat felől Dunatetétlen, nyugat felől pedig Solt. Közigazgatási területe északkeleten messzire elnyúlik a központjától, így abban az irányban érintkezik még Fülöpháza és Ágasegyháza határszélével is.
Közigazgatási területének nyugati részén terül el a Kiskunsági Nemzeti Park Felső-kiskunsági-tavak nevű (több községhatárra is kiterjedő) területrésze.
Fülöpszállás a Kiskunságban található, a vármegye északnyugati részén, Kecskeméttől 35 kilométerre nyugatra, nagyjából félúton a megyeszékhely és Dunaföldvár között.
A szomszédos települések: észak felől Szabadszállás, kelet felől Izsák, dél felől Soltszentimre, délnyugat felől Dunatetétlen, nyugat felől pedig Solt. Közigazgatási területe északkeleten messzire elnyúlik a központjától, így abban az irányban érintkezik még Fülöpháza és Ágasegyháza határszélével is.
Közigazgatási területének nyugati részén terül el a Kiskunsági Nemzeti Park Felső-kiskunsági-tavak nevű (több községhatárra is kiterjedő) területrésze.
Térkép - Fülöpszállás
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |